Most egy hosszabb lélegztvételű bejegyzés következik. Nektek élménybeszámoló, másoknak segitség az elkövetkező rodoszi nyaralásokhoz :)
Egy 3 csillagos szállodában voltunk, Hotel Lomeniz-ben, Rodosz külvárosában, a még fejlődésben lévő környéken. Ami azt jelenti, hogy mellettünk, körülöttünk házak, utak, szállodák épülnek, szépül a környék, de zaj és por van. És a tenger sem jó a fürdésre. De! Barátok közt is 10 percre volt Rodosz óvárosától busszal és egy laza 20 perces séta, ha nem jött a busz. De általában nem volt gond a közlekedéssel.
1. nap: Vasárnap kora délután érkeztünk meg a szállodába, ahol először egy épitkezésre nézett a szobánk. Jó tanács! Ha nem jó a szoba, kérjük meg a recepcióst, hogy adjon másikat! Ne legyünk mulyák. Tuti találnak nekünk valami jobbat ;)
Szóval kicsomagoltunk és volt még annyi erő bennünk, hogy elindultunk gyalog be az Óvárosba. Már messziről látszik az erőd fala, sok kapun be lehet osonni, mi délről támadtunk, ahol kevesebb ember és üzlet volt, viszon több rom, szobor és étterem. Kicsit csalinkáztunk a macskaköves-mozaikos utcákon, ámultunk és bámultunk. Ettünk is, gyros tálat, ami nagyon finom volt, bár szerintem a pitás gyros sokkal finomabb és olcsóbb is. 7 euro helyett 2.50 és pont ugyanúgy jól lakat. Bár a teraszon való ücsörgésnek és nézelődésnek is meg van a maga romantikája. Na meg persze a mászásban jól esik megpihenni is egy kicsit. Vasárnap este minden korábban zár. Boltok nincsenek is nyitva, az éttermek is korán zárnak. Ez egy nagyon nyüzsgő város, ahol néha igenis pihenni kell.
2. napunk tervezgetéssel indult, hogy mit és hogyan osszunk be az elkövetkező 6 napra. Hétfő van, igy elindultunk be újra az Óvárosba, könyvvel, lelkesedéssel feszerelve. Már délelőtt 10-kor 28 fok van, és bár állandó a szélmozgás nagyon erős a nap! Pont a szél miatt nem lehet érezni Szóval naptej kell!
Na... térjünk vissza Rodoszra. Az Óvároshoz a Mandraki kikötői buszállomásnál szálltunk le, a piaccal szemben. Ha már ott voltunk, kicsit körülnéztünk arra is. De nagy csalódás volt! egy-két zöldséges stand, sok turistalehúzó étterem, pár szuvenirbolt és néhány élelmiszerbolt. Nem egy nagy élmény, féleg annak, aki annyira szereti a piacok hangulatát, mint én.
Viszont onnal kijőve a várfal mellett sétálva árulnak nagyon olcsón kagylókat, szivacsokat, különböző méretekben és szinekben. Meg itt nem is olyan drágák! Szóva itt érdemes ilyesmit venni.
A Szabadság-kapun át mentünk be, onnan pár lépés csak az Archeológiai múzeum. Vigyázat! Hétfőn csak délutántól van nyitva. A többi nap 8.00-20.00-ig. (mi is csak pénteken tudtunk bemenni végül) Szerintünk elég ha ezt az egy múzeumot megnézi az ember, mert érdekes és nem is unalmas. Miután elsőre fennakadtunk a múzeum zárt ajtaján, igy tovább mentünk a török negyed felé, a Szulejmán mecset és az Óratorony felé. Bazár-és üzletsoron mentünk végig, ahol tényleg MINDENT lehet kapni és alkudni kötelező! Délben megpihentünk egy kávéra, de vigyázat, mert elég átverősek! Kérjünk étlapot vagy kérdezzük meg mi-mibe kerül mert meglepetés érhet minket. (mi is megjártuk, de az volt a tanulópénz)
Jó tanács: görög kávét kell inni, amiben nagyon finomra van őrölve a kávé, hogy egyáltalán nem zavaró, erős, édes és ha kérünk, egy csepp tejet is kapunk bele. :) Jobb, mint egy espresso. Vagy ha melegünk van, akkor egy frappét. Jobb helyeken ingyen kapunk mellé egy üveg vagy egy pohár jeges vizet. A görög kávé olyan 1.00-1.50 euró, a frappé 2.50 körül van.
A pihi után úgy éreztük elég volt a csavargásból, a Nagymesterek palotájánál jöttünk ki. Előtte az Ágyú kaput is megmásztuk, jó képeket lehet csinálni, majd a falak mentén hagytuk el az Óvárost. A Nagymesterek palotáját kihagytuk, mások korábbi tapasztalatait alapul véve. Inkább kivülről csatangoltunk mindent be. A délután hátralévő részét a szállodában töltöttük, a medence partján. :)
3. nap: kedd van, az első napunk, hogy autót béreltünk. Egy kis VW Polót kaptunk, ami már Krétán is bevált. Millió autóbérlési lehetőség van, ne hagyjuk, hogy az idegenvezetőnk ránktukmálja az általa ajánlott céget. 100 euró körül már kapunk 3 napra egy kisautót, teljeskörű biztositással. (ha nem akarunk sokat a tengerparton feküdni, akkor 3 nap kell a sziget bejárásához) Érdemes esetleg az interneten előre ajánlatot kérni a kinti cégektől.
Szóval irány Lindosz! A Booklands utikönyvet alapul véve elinduntunk Dél felé a keleti parton.
Koskinou volt az első megállónk, jó mélyen a hegy belsejében, ahol egy tündéri kicsi falu van, a legszebb házakkal és kapukkal. Szép a kilátás a környékre, és csak ámulsz-bámulsz, hogy milyen házakban laktak régen és most. Nem szabad kihagyni!
Ahogy lejövünk a hegyről, a tenger felé van Thermes Kalithes, a felújitott török fürdő. 2 euróért meg lehet nézni a régi fürdő maradványokat és egy nagyon szép kerten keresztük vezet az út az öbölbe, ahol fürödhetünk is a tengerben. Tovább dél felé Falirakin mentünk keresztül, ami egy nagy üdülőfalu. Többet nem is nagyon tudok róla mondani. Aki nem akar kirándulni, annak pont ideális lehet,, mert nem kell messzire mennie a szórakozásért, étteremért, buliért. Minden elérhető közelségben van. Nem egy nagy durranás. Az Anthony Quinn öblöt kihagytuk, mert a lehajtót nem találtuk meg :) de ahogy hallottuk, egy szép tengerpart. Szóval kihagyható. Kolimbián és Tsanbikán csak átautókáztunk, viszont Archangelosba behajtottunk és mennyire nem bántuk meg (itt ittunk először görög kávét) A Mihály arkangyalról elnevezett templom jó messze, magasan van a falu belsejében, 3 perc séta ;) egy tündéri szép pici téren. Az ember el sem hiszi, hogy milyen csodaszép ezeknek a pici templomoknak a belseje. ikonok, freskók, aranyozások. Figyelem! A sortot és topokat tényleg nem szeretik. A vállnak és a térdnek illik fedve lenni. Egy kendő hasznos lehet. Stavrianos- alkalmi helyi idegenvezetőm- bevitt egy hagyományos régi házba, ahol egy időn néni lakott. Hatalmas mázli volt, hogy összefutottam vele, mert mind hivatásos archeológus és idegenvezető úgy mutatta be a falut és a szokásokat, ahogy nem sokaknak van módja látni. Az idősek a mai napig ezekben az egyszobás házikókban laknak, kivül a kemence, belül az ágy, az ebédlő asztal, wc, raktár. És nincs hőség odabent. Biztos része van ebben annak, hogy a házak falai fehérek és visszaverik a napsütést. Szóval nagy élmény volt! Érdemes itt picit körülnézni, megpihenni, majd innen átautókázni Lindosba.
Lindos! A kedvencünk. A lindoszi hegy lábánál vannak parkolók, félúton a strand és a város között. Érdemes korán odaérni, hogy legyen hol lerakni a kocsit. Tuti tipp: a kék, ahol parkolhatsz, sárga, ahol nem. 3 euróért egész nap ott állhat a kocsi. A Fellegvár nagyon szép, mi csacsigoltunk. 5 euró fejenként. Jópofa, ne szégyelje magát az, aki az iszonyat magasba nem akar felkaptatni a csúszós gyalogúton. (a bazársoron beszorul a levegő, igy ott olyan, mintha a szaunában másznánk felfelé) Érdemes egy vastagabb talpú cipót felvenni, mert a romok között és a visszaúon is hasznos. A romok úgy érdekesek, ha egy jó térképpel megyünk fel. A szamaragolás után vár még ránk kb 75 meredek lépcsőfok és elénk tárulnak az ásatások. A bizánci teplomból letekontve lehet a Szt. Pál öbölről azokat a "nagyon giccses" képeket csinálni. A bazársoron keresztül lejőve pedig csatangolhatunk a fehér házak és a Kapitányházak között. Szépek. Van minden ehető, olasz, görög, francia palacsinta... a fagyi viszont csapnivaló.
A ókori szinház kihagyható, alig lehet felismerni, viszont pont abba az irányba kell menni a Szt. Pál öbölhöz. Ami közelebb érve már nem is olyan szép és giccses. :)
Ha már fürdeni akarunk a fárasztó és izzasztó rom mászás után, akkor a lindoszi strandra menjünk. Homokos, szép tiszta a viz, napágy is van 8 euro 2 embernek, bár délután 5 után alkudjuk le nyugottan a kettőt 5 euróra! :D Van hol átöltözni és zuhany és wc is van. Papirral!!! Este fél 8-ig jó idő van, süt a nap, ne féljünk attól, hogy délután 5 után már nem lesz módunk napozni mert hűvös van. Áááá! Mi megvártuk mig kivilágitják a fellegvárat, az olyan 9.00 óra felé lehetett. Tényeg szép. Élményekkel teli napot zártunk.
4. nap: szerda van, most a nyugati partot vesszük irányzékba. Mennivel másabb! Luxusszállodák egymás hegyén-hátán, villák, parkok, kavicsos strandok. A viz változatlanul azúr kék,
Filerimost nem szabad kihagyni. Egy kaptatós szerpentin tetején van a Filerimos templom és az ősi romok. A lovagkori épületekre fel lehet mászni, meg a templomba is bel lehet menni. Kicsit egyszerűbb, mint más templomok, de meglepően tágas, pedig kintről picinek tűnik. A kerben több tucat pávát láthatunk, meg fent a fákon is :) Ott jobban jár a levegő, az tuti! A romoktól lejőve a "Keresztút" vezet ki egy beton kereszt - kilátóhoz. A 14 stációval szegélyezett árnyas úton érdemes végigmenni. A keresztről, ill. a kilátóból elénk terül az egész Égei tenger.
Az ősi Kamirost kihagytuk, meleg is volt, meg romot is eleget másztunk-láttunk. A halászfalu Kamiros Skala előtt nagy várakozással álltunk, de több, mint kiábránditó volt. 3 csónak és 3 nagyon drága étterem. 1 faluval odébb Kritinában, finomat és sokat is ettünk egy teraszon, úgy hogy a tenger alattunk terült el. Még jó, hogy ettünk, mert bár a szerpentines út nagy részét magunk mögött hagytuk (óráknak tűnt a lassú tempó miatt az a 30-40 km) Az Akramitis-hegy még csak most jött. Monolithos gyönyörű, érdemes elautókázni arrafelé ( bár az út úgy is csak arra visz :) Mi csak a hegyi útról letekintve néztük meg, nem másztunk fel rá. Csodaszép öbölben van. Akinek van még ereje felmenni rá, biztosan még nagyobb élményben lesz része. Aki meg olyan lusta mint mi, az az út mentén felrehúzódva is megörökitheti a várat és a kápolnát. Egy igazi turistacsapda Fourni strand. Érintetlen partszakasz és tényleg szép. De nem lehet lejutni oda kocsival! Mi megpróbáltuk. Nem volt út a homokos partra. Igy a tanácsunk az, hogy Apolakkiáig érdemes elmenni autóval és onnan átmenni a hegyen keresztül Gennadi-ig. Gyünyörű, aprókavicsos strandja van, türkizkék vizzel. Este vettük 2 szem paradicsomot, friss kenyeret és joghurtot. (azt, amiből a tzatzikit csinálják) és ezt vacsoráztuk a szálloda teraszán. Tényleg nem kellett több.
5. napunk, a harmadik napunk, hogy a kicsi kocsi nálunk van. A terv: a Pillangók völgye és strandolás a keleti parton. A Pillangók völgyét azoknak ajánlom, akik szeretnek egy jót túrázni és közben apró de félénk pillangókat látni. Sportcipő v. túrázásra alkalmas lábbeli kötelező. Kicsi babákkal nem ajánlom, mert ők nem élveznék, és velük nehéz megmászni a meredek lépcsőket és kaptatókat. Gyönyörű környék, de valószinű mozgalmasabb és szebb júliusban-augusztusban.
A túra után a jegypénztárnál található büfében kötelező megpihenni és egy jók görög kávét inni ;)
A pihenő után átvágtáztunk a hegyen, vissza a keleti partra, ahol az Afantou-i strandon töltöttük a délutánt. Itt nem sok lehetőség van enni, igy együnk valahol út közben. Viszont a part! Itt a legszebb. Kicsit hullámzott a tenger, de sütött a nap, langyos a víz, kavicsokkal tele. Igazi pihenés.
A 6. napon, pénteken elmentünk hajókázni Symi szigetére. 2 nappal előtte megvettük lent a mandraki kikötőben a hajójegyeket 20 euróért darabját (alkudni lehet, sőt kötelező itt is). A hajóút másfél óra, Panormitisen köt ki először. Ahol a gyönyörű templom mellett a kalandot keresők kivehetik éjszakára a szerzetesek felújitott celláit. Pici falu, nagyon helyes, ja’ És a pékséget mindenképpen keressük fel az egy órás kikötés alatt. A legjobb és legfinomabb friss kenyeret lehet ott kapni.
A sziget tele van cicákkal, egy fel is szökött a hajónkra, de még az elindulás előtt letessékelték. Egy újabb óra „lagyikázás” és megérkezük Symi kikötőjébe. Mintha nem is Görögországban lennénk. Szép, színes házikók, szivacsot áruló üzletek sora. Nagyon meleg van, de az apró kis utcákon lehet csavarogni. Itt ebédeltünk: klub szendvicset és fagyit. Tipp: kagylóból annyifélét lehet itt kapni, mi nt sehol máshol. De nézzünk körül, sokféle különböző üzlet van, különböző árakkal. Szép ajándék! A 3 óra pont elég a szigeten, de nagyon meleg van, valahogy beszorul a levegő. Igyunk sok vizet. A visszaút ismét másfél óra, akinek volt esze, az a hajó légkondicionált gyomrában keresett menedéket. Mindenkit megviselt a meleg, kicsit nyúzottan másztunk le a hajóról. Bementünk még az Óvárosba, ha már ott voltunk egy pár órát sétálni. Hűvös este volt, de mintha az óváros felbolydult volna. A piacon ettünk egy melegszendvicset, nagyon finom volt. A legnagyobb élményünk viszont a busz volt. Percre pontosan jött, kedves volt a sofőr, légkondicionált… A vacsoránk megint joghurt, paradicsom és kenyér volt. :D Na nekünk nincsenek nagy igényeink azt hiszem!
A 7. napunk nyugisan kezdődött, befizettük az all inclusive ellátást (lehet egy napra is) mert a szállodai medence partján terveztük a pihenést, 5 nap erőltetett menet után. Délután történt egy kisebb malőr, igy a rodoszi kórházat is meglátogattuk. Mindenképpen legyen utasbiztositásunk, mert ha csak EU-s TB kártyánk van, csak az állami kórházban állnak velünk szóba. Az Euromedica magánkórházba menjünk, ha valami bajunk történik. Ez egy magánklinika, ahol van sürgősségi ellátás is. Ami kell: útlevél, biztositási kötvény, repülőjegy. Nagyon profi ellátásban részesültünk, gyorsan, szakszerűen. A zárójelentés mellett kérjünk igazolást, hogy repülhetünk-e haza, mert azt kérik a reptéren. Amire sokat kellett várnunk (másfél órát) az a magyar biztositó igazolása volt, hogy van fedezetünk.
Kedvesek és jó fejek voltak a kórházban, angolul beszének. Hála Istennek, hogy ilyen kezekben voltunk.
A 8. és egyben utolsó napunk is nyugisan telt, pakolással, napozással. Kicsit depisek lettünk a baleset miatt, de örültünk, hogy az utolsó nap történt mindez.
Összességében Rodoszt látni kell. Azoknak, akik szeretnek kirándulni, nézelődni, napozni és finomakat enni nagyon ideális nyaralási úticél.
Képek: http://sarkanyka.myphotoalbum.com/albums.php
