Van egy film, amit még elég kicsiként, vagyis tiniként láttam először. Az volt a cime " Szerelem a halál árnyékában".
Egy Danielle Steel könyvből készült film forgatókönyve, ami a vietnámi háborúról szól, és egy újságiró lányról, akit végig kisért a háború borzalma, hogyan ölik meg a két férfit, akit szeretett és hogyan éli túl azt az időt, amig a harctéren eltűnt férfi újra az élete részévé válik. Benne van a háború borzalma, a kavargó érzések, a szerelem, a fájdalom, a kétségbeesés, a remény, a boldogság, a küzdeni akarás....
Még egy pár éve megszereztem könyvben, akkor (is) nagy élvezettel olvastam.
Más egy könyvet az kezünkbe fogni, hiszen beinditja a fantáziánkat, képeket festünk a szereplőkról, a tájakról, látjuk lelki szemeink előtt a történéseket. A részesei leszünk, mintha minden körülöttünk történne. Aki nem szeret olvasni, az nem is tudja. Én sem hittem el, amig pont e film kapcsán nem vettem a kezembe a könyvet.
Egyik háborút sem szerettem. Utálom ha emberek sérülnek vagy halnak meg. Viszont ez korban sokkal közellebb áll hozzán. ( a Hair, mint a kedvenc filmem is ekkor játszódik)
Van még egy dolog, amit hozzáadnék ehhez a szösszenethez: irtak egy musicalt, Miss Saigont. A musical Puccini Pillangókisasz- szonyának mo-dern feldolgozása. És egy csodálatos szerelmi történetet idéz meg egy amerikai katona és egy vietnámi prostituált között.
A két történet ugyanazzal a gerinccel épül fel, egy reménytelen szerelem, ahol a lány a katona gyermekét várja, aki visszamegy hazájába, otthagyva a szerelmes nőt. Majd visszatérve a lánynak szembesülnie kell a ténnyel, hogy a szeretett férfi már egy másik nő férje lett és neki már nincs remény. Ekkor az anya, gyermekének jobb sorsa érdekében feláldozza magát, hogy a férfi és új felesége magával vihesse a gyereket egy másik országba.
(A Pillangókisasszony egy hajós kapitány és egy gésa szerelmi tragédiájáról szól)
Valahogy ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy tervezzek egy utat, Vietnámba. Már régóta jár a fejemben, hogy milyen lehet. Szép, mocskos, gazdag, szegény, európai, amerikai, vietnámi. Megnézni Saigont, a tengert, a hegyeket, az emberket, a múltat...
