Még egy óra nélküled
Még egy óra…
Hatvan perc…
Törött lábbal vánszorog az idő.
Az órám nézem…
Visszanéz, arcán gonosz vigyor.
Megbénult a mutató.
Sosem lesz éjfél,
Sosem lesz holnap…
Másodpercek tengerében fuldoklok.
Hiányod a mélybe ránt,
Megöl a csend.
Még egy óra…
Hatvan kínzó perc
És újra élek.
Egy kis időre értelmet nyer az élet.
De addig…
.jpg)
Ebben a végtelen órában…
Minden pillanat lelkem marja.
Sejtjeim neved kiáltják…
Minden idegszálammal hangod emlékébe kapaszkodok.
Ki kell bírnom…
Hamarosan újra kimondhatom „Szeretlek”
Addig várnom kell…
Agyam sötét sarkába húzódva,
Egyedül,
Minden zajra felriadva…
Várnom kell…
Még ötvenkilenc percet…
