Itt az ősz, megállithatatlanul.
Kaptunk még ajándékba egy pár napsütéses, meleg napot, hogy felkészülhessünk az őszre, de ma este már éreztem, hamarosan itt a Karácsony.
Hamarabb sütétedik, hűvös van este és csipős a reggel. Kötött pulcsi, sál már elfér.
Reggel, mikor álmosan kászálódom ki az ágyból már nem mosolyog rám a kelő nap. Sötét van, barátságtalan minden. Olyan melankólikus lettem.
Bebújtam egy takaró alá teával a bögrémben s romantikus limonádét néztem. Ez melegitette fel a lelkemet.
Ma séta közben pedig találtam érett vadgesztenyéket is. Eljött a Kipp-Koppok ideje, lassan sárgulnak a levelek. Milyen csodálatos is ősszel a parkban sétálni, a lehullott levelekben taposni, vagy szebbnél szebbeket csokorba gyűjteni. Érik a szőlő, a friss almák ellepik a piacot. Jobbnál jobb borok készülnek a pincékben, amit jövőre már élvezhetünk.
Minden évszaknaknak megvan a maga bája s az is amit nem szeretünk benne. Bár a sortokat elrakjuk és előkerülnek a puha pulóverek jó ez igy. Igy kell lennie.
